Település története
Ősi település, az első írásos feljegyzés 1231-ből maradt fenn. Wosinsky Mór, a község plébánosa és régész, a Szekszárdi Múzeum alapítója 1893-ban 104 sírból álló népvándorlás kori sírmezőt tárt fel. A páratlan értékű leletek ma is a Nemzeti Múzeumban találhatók. A rómaiak által is lakott terület ma is szolgál leletekkel, Szekszárdon a múzeum őrzi őket. A török pusztítás után az első telepesek a rácok voltak, de a század legvégén visszahúzódtak a mai Szlavónia területére így a falu újra elnéptelenedett. Német telepesek 1718-ban érkeztek Závodra, ők voltak Tolna megye első Fulda környéki svábjai.
Az itt talált romos templomokból rövid idő alatt megépítették a ma is láthatót, melyet 1768-ban már felszenteltek. Méreteiből kitűnik, hogy Závod ekkor már egyházi központ. A tisztán német ajkú település gyorsan, lendületesen fejlődött, lakói jól alkalmazkodtak az adottságokhoz. Virágzó szőlő- és gyümölcstermesztést, állattenyésztést teremtettek, amely jó módúvá, gazdaggá tette a falut. Súlyos időszak vette kezdetét a II. világháború után, a sorozatos negatív hatások, hátrányos megkülönböztetések (világháborúk, kitelepítés, népcserék, körzetesítések, stb) a 80-as évek közepére teljesen tönkretették településünket.
Ma a község lélekszáma mintegy 330 fő, a lakosság körülbelül egyharmada nyugdíjas, kevés a gyermek és a fiatal családok száma. Jelenleg székelyek, németek és felvidékiek lakják a települést békés egymás mellett élésben. A lakosság nagy többsége római katolikus vallású.
A községben egyetlen oktatási intézményként az óvoda működik. A férőhelyek száma 25, a tényleges gyermeklétszám 10 körül mozog évente. Az általános iskolás gyermekek az 5 km távolságra lévő Tevel községben tanulnak.
A kultúrára való igényt a Váradi Antal Civilház, a Községi Könyvtár és a Teleház elégíti ki, dicséretes a szövőszakkör munkája.
A háziorvosi ellátás heti 2 alkalommal biztosított, a fogorvosi ellátásra a közeli településekre kell utaznia a lakosságnak.
A legközelebbi kórház Bonyhád városban biztosítja az egészségügyi ellátást.
Településünkön sportegyesület keretében egyetlen sportág, a labdarúgás működik, amely 2008-ban ünnepli fennállásának 60. évfordulóját.
Závod értékeinek megóvása, az ifjúság és a rászoruló réteg támogatására jött létre a “Závod Értékeiért” Közalapítvány, mely a Teleház létrehozásán is fáradozott. A Závodi Önkormányzat és a “Závod Értékeiért” Közalapítvány segítségével nyílt meg 2002. áprilisában az Információs Ház, egy kis irodahelyiségben Závodon. Néhány fiatal önkéntes segítségével számítógépek, nyomtatóval, telefax és Internettel segítették a falu lakóit az információszerzésben.
2002. augusztusában alakult Váradi Antal Értékmentő Egyesület a Földművelésügyi Minisztériumhoz sikeres pályázatot nyújtott be a “Kistérségi Teleházak” hálózatbővítési pályázatára.
A könyvtárban kaptak helyet az irodatechnikai eszközök és a berendezési tárgyak 2003. március 15-én ünnepélyes keretek között megnyílt a Závodi Teleház, a Völgység első teleháza.
Sikeresen működik a Závodi Nyugdíjasok Érdekszövetsége. Berendezett német és székely szobával várja látogatóit a tájház.
Községünkben kiépült az út-, és telefonhálózat, megvalósult a földgázberuházás, a közműves vízellátás, a szennyvízcsatorna-hálózat, felújításra kerültek a köztéri szobrok, feszületek.
Az államalapítás ezredik évfordulójára egy millenniumi park épült és az 1768. évben épült római katolikus templom felújításra került.
A munkaképes korú lakosság egy része a közeli városokban talált munkahelyet, néhányan helyben, vállalkozóként dolgoznak, a munkanélküliek száma 15 fő körüli. Szinte minden család kiegészítő jövedelmét a kisebb-nagyobb tételű mezőgazdasági termeléssel biztosítja.